Üdvözöljük
Modernizációs Programiroda
Phare projekt
HEFOP 1.2 intézkedés
Hírlevél
2008. IV. évf. 1. szám
2007. III. évf. 2. szám
2007. III. évf. 1. szám
HEFOP helyett TÁMOP és TIOP
2006. II. évf. 3. szám
2006. II. évf. 2. szám
2006. II. évf. 1. szám
2005. I. évf. 3. szám
2005. I. évf. 2. szám
2005. I. évf. 1. szám
HEFOP helyett TÁMOP és TIOPNyomtatás
Avagy néhány szóban az új programokról

 

Az Európai Unió 2007-2013-as programozási időszakához kapcsolódva, s egyben a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (II. NFT) céljaihoz illeszkedően új operatív programok (OP) tervezése kezdődött meg ez elmúlt évben. A tervezési munka során – a minisztérium aktív közreműködésének eredményeképpen – megalkotásra került a Társadalmi Infrastruktúra (TIOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). Ez a két új OP bizonyos tekintetben továbbviszi a HEFOP-ban megkezdett programokat (pl. 1.1 és „Lépj egyet előre!”) másrészről azonban új programok indítására is lehetőséget biztosít. Az új programok nevei tehát most már nem HEFOP-al kezdődnek – hiszen ez az OP csak a 2004-2006-os időszakra vonatkozó fejlesztéseket tartalmazta – hanem TIOP-al és TÁMOP-al.

A másik fontos különbség, hogy míg a korábbi időszakban az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásait egy OP-n belül is lehetett tervezni, addig erre most már nincs lehetőség. Külön ESZA és ERFA „OP-k” jöttek létre a humánerőforrás-fejlesztés és a humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra biztosítása céljából. Mindez azt jelenti pl., hogy míg a TÁMOP 1.1 intézkedése ESZA forrásból biztosítja a jelenlegi „HEFOP 1.1 folytatását”, addig a TIOP 3.2 intézkedésben ERFA forrás segíti az ÁFSZ infrastruktúrájának modernizációját (informatikai fejlesztések és a kirendeltségi ügyféltér átalakítása).

2006 decemberében az OP-k hivatalosan is benyújtásra kerültek. Az Európai Unió Bizottsága 2007 tavaszán dönt ezek elfogadásáról. Az új programok várhatóan 2007. év közepén indulnak el. A következő részben néhány mondatban összefoglaljuk a szolgálatot érintő legfontosabb programokat. Mivel az OP-k elfogadásáig az adott intézkedésekhez tartozó források nem tekinthetők véglegesnek, mindezt a források megjelölése nélkül tudjuk megtenni:

 

TIOP 3.1 A regionális képző központok infrastruktúrájának fejlesztése

·        regionális képző központok informatikai rendszerének (szoftver, hardver, hálózat) fejlesztése;

·        a képző központok épületeinek bővítése, felújítása;

·        az elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges eszközök beszerzése.

 

TIOP 3.2 Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása

·        foglalkozási rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális fejlesztések, a minősítési rendszer bevezetéséhez szükséges diagnosztikai eszközök beszerzése;

·        az integrált rendszer működtetéséhez szükséges informatikai rendszer (szoftver, hardver, hálózat) fejlesztése, egységes informatikai adatbázis létrehozása;

·        a munkaügyi kirendeltségeken az öninformációs ügyféltér kialakításához szükséges informatikai és infrastrukturális fejlesztések.

 

TÁMOP 1.1 Komplex munkaerőpiaci programok a munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztatásáért

Az intézkedés a munkanélküli és inaktív emberek elhelyezkedését segítő személyre szabott és a helyi munkaerőpiaci igényeknek és lehetőségeknek megfelelő szolgáltatásokat és a foglalkoztatásukat ösztönző támogatásokat „csomagba” rendező komplex foglalkoztatási programokat támogatja, amelyeket a munkaügyi központok valósítanak meg. A munkaügyi központok a támogatást az MpA-n keresztül kapják meg és használják fel.

Az intézkedés a végrehajtás tekintetében két fő elemre bontható:

·        megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának segítése;

·        decentralizált programok a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásáért.

 

TÁMOP 1.3 A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként

Az intézkedés célja, hogy a munkaerő-piaci részvétel növelése érdekében javítsa a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolását segítő eszközöket. Az állam feladata a munkaerőpiac működésének segítése egy olyan közvetítő és információs szolgáltatás révén, amely hozzájárul ahhoz, hogy az álláskereső megtalálja az elérhető álláslehetőségek közül a neki leginkább megfelelőt, a vállalkozások pedig megtalálják a vállalat sikeres működtetéséhez szükséges munkaerőt. A szolgáltató-rendszer fejlesztésével biztosítani kell, hogy az álláskeresők minél több információt és személyre szabott segítséget kapjanak, a szolgáltatások kellően rugalmasak és mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Ezzel egyidejűleg bővíteni kell a munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások körét is.

Főbb tartalmi elemek:

·        a komplex rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések;

·        az egyablakos rendszer kialakítása;

·        munkáltatóknak nyújtandó szolgáltatások fejlesztése;

·        munkaerő-piaci információs rendszer fejlesztése;

·        roma foglalkoztatás-szervező hálózat kiépítése;

·        a stratégiai irányítás és a regionális tervezés támogatása;

·        foglalkoztatáspolitikai döntések megalapozása – kutatás.

 

TÁMOP 2.1 „Lépj egyet előre!”

Cél az alacsony iskolai végzettségű felnőttek képzésének támogatása: általános iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek szakképzésre való felkészítése és szakképzése, az általános iskolai végzettséggel rendelkező, szakképesítés nélküli felnőttek szakképzése, elavult szakmákkal rendelkezők esetében új szakképesítés megszerzése.

 

TÁMOP 2.2 A képzés és a pályaorientáció intézményrendszerének fejlesztése – két program:

A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel közösen kerül megvalósításra.

A szak- és felnőttképzés összehangolt fejlesztésének célja, hogy – az oktatás reformjával összhangban, az államreform részeként – erősödjön a szak- és felnőttképzési rendszer munkaerő-piaci alkalmazkodása, munkaerő-piaci igényekre reagáló képessége, a foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák kialakításával és fejlesztésével járuljon hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez, a képzésből kilépők szakmai és személyes kompetenciáival a munkáltatók elégedettebbek legyenek.

 

Pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

A pályaorientáció fejlesztésének célja, hogy csökkenthető legyen az információhiány miatt megalapozatlan szakmaválasztások száma, ezáltal javuljon a szakképzésre fordítható források felhasználásának hatékonysága, növekedjen képzésből kikerülők elhelyezkedési esélye.

A pályaválasztás rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatos tevékenységek:

·        az információs rendszer továbbfejlesztése az új OKJ-ra tekintettel;

·        a munkáltatók és az iskolák közötti kapcsolat erősítése, a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára a szakmák megismerését, a munkakultúra fejlesztését lehetővé tevő munkahelyi gyakorlat beillesztése választható modulként kerül a képzésbe;

·        a pályaválasztásban közreműködő szereplők (tanárok, pályaválasztási intézetek, művelődési házak, stb. munkatársainak) felkészítése a pályaválasztással, pályaorientációval, életpálya-tervezéssel, stb. kapcsolatos döntések segítésére.

 

TÁMOP 2.3 Munkaerőpiaci kínálati és keresleti előrejelzések, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése

A szerkezetváltási folyamatokra való felkészülés segítése érdekében fejlesztjük a munkaerőpiaci előrejelzéseket a gazdaság szereplőivel együttműködésben. Rövid és középtávú munkaerőpiaci keresleti és kínálati előrejelzések és a strukturális átalakulással kapcsolatos (országos, regionális, helyi, ágazati) előrejelzések készítését támogatjuk.

 

TÁMOP 2.6 A munkaerőpiaci szolgáltatások kiszervezéséhez szükséges akkreditációs rendszer kialakítása – az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal közös megvalósításban

A civil (és egyéb nem állami) szervezeteket fokozottan be fogjuk vonni a munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerébe. Ezek a szervezetek jelenleg pályázatok útján kapnak támogatást, és az ÁFSZ szolgáltatásaitól elkülönülten nyújtanak munkaerőpiaci szolgáltatásokat elsősorban a hátrányos helyzetű emberek számára.

Az intézkedések végrehajtása során olyan mechanizmusokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy az aktív munkaerőpiaci politikák rendszere (az állami és a nem állami szereplők által nyújtott szolgáltatásokat egyaránt beleértve) összehangoltan működjön. Az államháztartás ésszerűsítésének és a közigazgatás korszerűsítésének rendszerébe is illeszkedve megvizsgáljuk, hogy milyen munkaerőpiaci szolgáltatások láthatók el nem állami szervezetek bevonásával, rugalmas formában. Kiépítjük azt a mechanizmust, amelyen keresztül az ÁFSZ a nem állami szervezetektől szolgáltatásokat rendel meg, és azokat a saját szolgáltatásaival egységes rendszerben irányítja. (Szolgáltatók és szolgáltatások akkreditációs rendszere)

Az akkreditációs rendszer kialakításának célja, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a nem állami szervezeteknek az ÁFSZ szolgáltatási rendszerébe történő rendszerszerű bevonását, és biztosítsák, hogy az ügyfelek mindenhol – szolgáltatótól függetlenül - ugyan olyan minőségű és tartalmú szolgáltatást kapjanak a munkaerőpiaci intézményrendszerben.

 

A TÁMOP és TIOP akciótervek alapján összeállította:

Komáromi Róbert, FSZH Programiroda