A Szociális és Munkaügyi Minisztérium területén több tartalmi (a juttatásokat érintő) és még több szervezeti változatásra kerül sor. Ezek előjelét mindenki tapasztalhatja a ma még működő munkaügyi központoknál és a kirendeltségeken. Ismeretes, hogy döntés született a szociális és munkaügyi ellátórendszer integrációjáról, az úgynevezett egyablakos rendszer bevezetéséről. Ez a célkitűzés megjelent a kormány által Brüsszelbe eljuttatott konvergencia programban is. Ez indokolja, hogy az ÁFSZ keretében dolgozó munkatársak ismerkedjenek a szociálpolitikával és a szociális ellátórendszer változásaival. A kirendeltségeken rövidesen új feladatként jelenik meg az inaktívak és szociális segélyezettek munkába helyezésének segítése, egyfajta összhang megteremtése. A rendszeres szociális segély és az álláskeresési támogatás között. A kirendeltségi munka modernizációja az utóbbi években nagy lépésekben haladt előre. Ez a munka az eredeti HEFOP 1.2 program szerint 2007. évben is folytatódik, sőt az ezt követő hosszabb tervperiódus alatt is. Ebben az ismertetésben szó lesz végül a régiók kialakításáról, a kirendeltségi rendszer átalakításáról (az un. regionális kirendeltségek rendszerének bevezetéséről stb.) tudom, hogy mindenki a regionalizáció ügye érdekli a legjobban, hiszen ez pozíciókat, munkaköröket, státuszokat érinti, és gyökeresen átalakítja az irányítást. Még is azért írok erről, a cikk végén, mert azt szeretném, hogy az előtte szereplő és nem a kirendeltségek feladatkörébe tartozó, de nagyon fontos szociális kérdésekkel is megismerkednének.

Gázár-támogatás

Ezzel kapcsolatban sok minden nyilvánosságra került, aki ezekből megértette, hogy ő mire számíthat, matematikából biztosan jelest kap. Én lassan ismerkedek a támogatási rendszerrel, amely az eddigiektől gyökeresen eltér. Nehezen elviselhető, hogy a gáz ára közel 70%-kal nő és nincsen olyan támogatási rendszer, amely az érintettek nagy részénél az emelkedést kompenzálni tudja. Ezen túl a támogatás nem a fogyasztás mértékétől, hanem a fogyasztó jövedelmi helyzetétől függ. A családoknak a kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványom a Magyar Államkincstárnak lehet benyújtani 2006. december 1-jétől.

Szociális segélyezés és családi pótlék

A kormány döntött a szociális törvény módosításáról, ezen belül a rendszeres szociális segély rendszerének átalakításáról és a családi pótlékok felemeléséről. A rendszeres szociális segélyt több mint 150 ezer család veszi igénybe. A kormány azt szeretné, ha a családok ezt nem tekintenék a megélhetés fő eszközének, hanem más segítséget is igénybe véve megpróbálnának érvényesülni a munkaerőpiacon. Ez nyilván nem fog mindenkinek sikerülni és főleg nem egy félév alatt. A tőlünk fejlettebb nyugati országok sem tudják ma már a szociális ellátórendszert finanszírozni, döntéseket hoztak Németországtól Angliáig a munkaügyi és szociális ellátórendszer összevonásáról. Nálunk 2007-től átjárhatóvá teszik a segélykasszát és a közcélú foglalkoztatásra biztosított forrásokat. Az önkormányzat tehát akkor is lehívhatja a költségvetésből a szociális segély összegét, ha a segélyezetett foglalkoztatja és részére munkabért fizet. Ha a közcélú munkát végzők munkabére nem éri el a korábbi segély összegét, akkor a különbözetet segélyként továbbra is megkapják. Az új rendszer jövő évben az egy családnak kifizethető segély összegét korlátozza, még pedig havi 53.915,- Ft-ban. Módosulás még, hogy az 50%-ban egészségkárosodottak automatikusan jogosultak lesznek a rendszeres szociális segélyre. (A jogosultság eddig csak egy év várakozási idő után nyílt meg). Külön szeretném hangsúlyozni, hogy itt a közcélú munkáról volt szó, megkülönböztetve az ÁFSZ területén alkalmazott közhasznú munkától és közmunkától. A nálunk megismert közmunkákat összekötik képzéssel, a költségvetésben az ilyen új típusú közmunkára 2007. évben 3 milliárd forint, a külön megállapodásokkal együtt közel 5 milliárd forint használható fel.

A kirendeltségeken előtérbe kerül a tanácsadás és a munka-motiváció felkeltése. A segélyezettek jelentős része, a hozzánk betérő inaktív állományú állampolgárok, évek óta nem vesznek részt a társadalmilag szervezett munkában. Nem tudják, hogy hogyan kell a munkahelyen megjelenni, egész életük átrendezésre szorul, és a tanulatlan és az iskolázatlan embernek alig van ma esélye elhelyezkedni, ezért be kell fejezni az általános iskolát, valami egyszerű munkafogást meg kell tanulni. Mindehhez az ÁFSZ, ezen belül a Lépj egyet előre program minden segítséget megad.

A családi pótlék összege 2007. január 1-jétől 6,2%-kal, azaz a 2007-re tervezett inflációval azonos mértékben emelkedik. A családok gyermekenként családtípustól függően havonta 7-900 Ft-tal több juttatást kapnak. A tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében a családi pótlég összege 1.300-1.400 Ft-tal növekszik. Mivel a pótlék január 1-jével emelkedik, a magasabb összegű ellátást a családok először február hónapban kapják meg. Az emelés 20 milliárd forint többletet jelent a gyermekes családoknak.

Felnőttképzés

Ebben az évben eredményesnek bizonyult a regionális képző központok új finanszírozási rendje, amely nyugodt feltételeket biztosít az eredményes munkához, a tananyagfejlesztéshez. Ez a rendszer jövőre sem változik. Idén a megyei munkaügyi központok az FH útmutatása alapján megállapodást kötöttek a képző központokkal. Mindez tervszerűvé tette a munkát. A munkaügyi központok természetesen a verseny szférában működő képzőknek is adtak megbízást, ahogyan a képzőközpontok kapacitásuk 30%-aig a verseny szférától is vállalhattak tanfolyamok szervezését. Működnek a felnőttképzés terén Területi Integrált Szakképző Központok (TISZK-ek), ma még nem felhőtlen a két intézményforma együttműködése. Én úgy látom, hogy ez utóbbi szervezeteknek első sorban az iskolarendszerű szakképzés koordinálásával, a regionális képző központoknak pedig a felnőttképzés koordinációjával kell majd foglalkozniuk.

A gazdasági kamarák szerepe – a kötelező kamarai tagság megszűnése ellenére – növekszik a szakképzés koordinációjában. A tervek szerint a szakmai vizsgabizottság elnökét a kamarák jelölnék ki. A kamarák és a szociális partnerek a korábbinál nagyobb szerepet kapnak az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) összeállításában és változtatásában. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Ausztriában pl. az ÁFSZ elsődleges szolgáltatása ma már a mikró és kisvállalkozásoknak nyújtható képzési támogatás, annak felmérése, hogy igazán melyik dolgozójuknak mit érdemes lenne tanulni. Magyarországon ezeknél a vállalkozásoknál 2007. január 1-jétől a képzés kapcsán elszámolható költségek mértékét a teljes képzési költséget 33%-ról 60%-ra emelik. A tanulószerződések számának növelése érdekében a tanulószerződések alapján járó juttatás mértékét jövőre a kormányzat 15%-ról 20%-ra emeli, és a tanulószerződés alapján működő gyakorlati képzéseknél az elszámolható adminisztratív költségeket, a minimálbér másfélszereséről kétszeresére emelik.

Módomban volt részt venni az OÉT egyik ülésén, ahol Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos részletesen értékelte a Lépj egyet előre program ez évi eredményeit. Kifejtette, hogy a kormány nagyra értékeli az ÁFSZ által elért eredményeket, annak ellenére, hogy minden célkitűzés nem valósult meg és nem sikerült sajnos a hiányszakmákban átütő erejű munkaerő utánpótlást elérni. Nem az erőfeszítésekkel volt a hiba, hanem azzal, hogy a hiányszakmákra meghirdetett képzésekre kevesen jelentkeztek. Elhangzott részéről az a kérés, hogy hatékonyabb PR munkára lenne szükség a lakosság körében arról, hogy melyek ma a hiányszakmák, ott milyenek a munkakörülmények, nyugdíj feltételek, és a jövedelmi viszonyok.

Munkaügyi régiók

A legfontosabb kérdés, hogy a témában november végén és december elején végleges döntés még nem volt. Ezzel együtt megkezdődtek az előkészületek, a reionalizáció 2007. január 1-jével történő megvalósítására. Közel 90%-os biztonsággal kijelölték a régiós központokat és megbízták az előkészületek szervezésével a felelős régióvezetőket. A regionalizáció Magyarországon nem új. A Magyar Tudományos Akadémia közgazdaságtudományi intézete már 1998-ban szervezett egy szakmai konferenciát ezzel a címmel „Munkaerőpiac és regioanalítás az átment időszakában”. Az előadók ismertették az azóta is közkézen 7 statisztikai régió feltételeit. Annak ellenére tették ezt, hogy az egy régióba sorolt három megye között nagyon is mérsékelt volt a gazdasági együttműködés, és a munkaerőpiacok sem képeztek a régióban egységes egészet. Korábban az volt a feltételezés, hogy az EU belépés egyik feltétele a régiók megszervezése. Az azóta eltelt közel 10 év alatt a helyzet nem sokat változott. Kiderült, hogy az EU belépésnek nem feltétele a régiós működés. Hazánkban többféle javaslat született a regionalizációra. Az egyik javaslat szerint létre kellene hozni idővel a közigazgatási régiókat, amelyeket választott vezetők irányítanának. Ehhez azonban kétharmados országgyűlési törvény kell, ami nehézségekbe ütközik. Ezért született olyan javaslat is, hogy a dekoncentrált szervezeteknél (pl. munkabiztonság, munkaügy) fokozatosan létre kell hozni a megyei központok helyett a régiós központokat. Az előzetes jelleggel kijelölt régiók illetve régiós központok az alábbiak:

-         észak-magyarországi régió (BAZ, Heves és Nógrád megyék)

-         észak-alföldi régió (Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megyék)

-         közép-magyarországi régió (Bp. és Pest megye)

-         nyugat magyarországi régió (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megyék)

-         közép-dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megyék)

-         dél-dunántúli régió (Tolna, Baranya, Somogy megyék)

-         dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Somogy, Békés megyék)

Az átalakítás szerves része, az un. regionális kirendeltségek létrehozása. Ezek száma országosan 20-24 között lesz, feladatuk a lehetséges mértékben átvállalni a kisebb kirendeltségek adminisztratív könyvelési munkáit. Az irányítási rend tehát úgy néz ki, hogy az irányítási gúla tetején van az irányítási központ alatt működik 3-4 regionális kirendeltség, majd a többi kirendeltség a regionális kirendeltségek szervezeti egységeként végzi munkáját. Az átalakításnál két lényeges szempont volt, amit Kiss Péter miniszter több alkalommal is hangsúlyozott. Az egyik kritérium az ügyfélközpontúság, tehát az ügyfél fogadásnak folyamatosnak és zavartalannak kell lenni. Az másik pedig a személyi ügyek nagy óvatossággal való kezelése, a szervezők e tekintetben bárhol problémát látnak, a miniszter úr felajánlotta a személyes konzultáció lehetőségét.

Szervezeti korszerűsítések

Kezdjük a legkönnyebbel, 2007. január 1-jétől összevonják a Nemzeti Szakképzési Intézetet és a Felnőttképzési Intézetet.

A Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelet alá kerül a munkaegészségügy irányítása. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet alakul, elsősorban a tervezett intézkedések hatásvizsgálatára.  Létrejön a Társadalmi Párbeszéd Központ, ő foglalkozik az ágazati párbeszéd bizottságokkal.

Az FH új neve: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, feladatköre kibővül a rehabilitációval, a tárcához átkerül az Országos Orvosszakértői Intézet, a feladatkör bővül még az un. egyablakos rendszerrel, amelyről három megyébe hat helyszínén folynak kísérletek. A roma integráció évtizede programja előirányozza a roma referensi hálózat kiépítését. Mindjárt megjegyzem, hogy az ÁFSZ területén már régóta működnek rehabilitációs csoportok, sok helyen működik az un. RIC (Rehabilitációs Integrációs Centrum), kísérletként beindult a roma referensi hálózat kiépítése is. Feltételezhető, hogy a munkák nagyobb súllyal jelennek meg majd a kirendeltségeken, amelyhez a kirendeltségek létszámot is kapnak.

Az ÁFSZ legfontosabb feladata nem változik: munkába helyezés és ezt segítő képzés. A munkaerő-piaci alapból MA 50,4 milliárd forint segíti jövőre a képzést, ami feltehetően másfél-kettő százalékkal csökkenti majd a munkanélküliségi rátát. A kormánynak szándéka, kiterjeszteni a foglalkoztatást ösztönző járulék kedvezményeket, mintegy három milliárd forintos kerettel. Működni fog a Társadalmi Megújulás Operatív Programja, amely a munkavállalók munkahelyi alkalmazkodását segíti elő, közel 10 milliárd forintos keretösszeggel.

Természetesen, ahogy említettem, napirenden marad a modernizáció folytatása, de már a régiós körülmények között. Szokták régen mondani, hogy aki itt kiismeri magát, az pap lesz. Valóban sok bonyolult dologgal kell szembe néznünk, ha valakinek valami nem világos, telefonon szívesen állok rendelkezésére. Lehet, hogy nem tudok válaszolni, de meg tudom mondani azt a személyt, aki hiteles választ ad.

Boldog új évet kívánok!

Dr. Rózsa József