A Magyar-Osztrák Foglalkoztatáspolitikai Konferenciáknak már hagyománya van. Idén májusban került sor a 12. fórumra, ahol mintegy 100 résztvevő vitatta meg az aktuális foglalkoztatáspolitikai elgondolásokat. A mostani téma az idősek foglalkoztatásának állami preferálása volt, tekintettel arra, hogy az ezen munkaerő-réteg iránti kereslet - egész Európában, de a két jelzett országban is - nagyságrendekkel visszaesett. Rövidesen kiadvány készül a konferenciáról, amely minden munkaügyi központban olvasható lesz. Itt a legfontosabb és a legérdekesebb felsorolásokat ismertetjük.

Ismeretes az a demográfiai adottság, hogy az átlagos életkor (születéskor várható élettartam) növekszik, ugyanakkor az 1000 lakosra jutó élve születések száma fokozatosan csökken, és nem éri el lassacskán a százat sem. Az európai országok magatartása vegyes, francia és angol nyelvterületen nem csökken a népesség, a legtöbb országban viszont jelentősen mérséklődik. Ebből adódik, hogy egyre több idős jelenik meg a munkaerőpiacon, és ezt a munkaerő kapacitást minden országban jobban ki kellene használni. Egyre gyakrabban halljuk az aktív idősödés fogalmát, ami azt jelenti, hogy a munkaképesség jelentős része 55-64 éves korban is megőrizhető. Sokan úgy gondolják, hogy a munkaviszonyban állók átlagos életkorának növekedése negatívan befolyásolja a munka termelékenységét. Ez csak akkor van így, ha nem megfelelő munkakörben foglalkoztatják az idősödő generációt. Az idősek munkaerejének racionális kihasználása négy feladat végrehajtását igényli. Az első a nyugdíjrendszer fokozatos átalakítása, a 2010-es évek után hazánkban is jogossá válik a nyugdíjkorhatár felemelése. A korhatár emelés negatív hatása lesz, hogy felerősíti az idősek „menekülését” a munkanélküli ellátórendszerbe.

A második feladat a munkaerő flexibilitásának növelése, a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása.

A harmadik feladat az élethosszig tartó tanulás általánossá tétele, úgy technológiák megismerése, ismeretek bővítése.

Végezetül nagy jelentősége van a preventív programoknak, az egészségi állapot megőrzésének.

Ismeretes, hogy Luxemburgban legutóbb átértékelték az EU országai a korábban Lisszabonban elfogadott foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseket. Az eredeti célok ugyanis a gyakorlatban nem teljesültek: az egy főre jutó nemzeti jövedelem a tervezetnél jóval kisebb ütemben nőtt, a munka termelékenysége sem emelkedett, és jelenleg az USA-hoz képest 50%-os szinten van. Annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben az EU-ban 12 millió új munkahely jött létre, a foglalkoztatási szint növeléséhez jóval többre lett volna szükség. Az átértékelés kapcsán megállapították, hogy olyan újfajta szociális hálóra van szükség, amely a munkára sokkal inkább ösztönzőbb.

Az idősek foglalkoztatása problematikus, de számottevő a fiatalokat érintő munkanélküliség is. A két probléma súlya nagyjából azonos: a fiatalok általában rugalmasabbak és hamarabb elhelyezkednek, az idősebb korosztályoknál ez nehezebb feladat. Új jelenség a munkaerőpiacon, hogy egyre nagyobb az olyan kereső, aki nem kéri nyugdíja megállapítását, bár kérhetné. Azért nem kéri, mert úgy gondolja, hogy a nyugdíjas státusz, gyengítené munkaerőpiaci pozícióját. Én úgy látom, hogy ez a félelem nem indokolt. Magyarországon jelenleg, havi 0,5%-kal nő a nyugdíj, ha valaki jogosultsága ellenére nem veszi igénybe azt.

További kedvezmény az is, hogy 50 év feletti keresőknél a második szakma elsajátítása ingyenes. A magyar gyakorlat a foglalkoztatóknak 1 éven át 50%-kos járulék kedvezményt biztosít, 50 év feletti alkalmazott foglalkoztatása esetén. Számtalan „idős” munkaerőpiaci program működik hazánkban (az összes program egyharmada), 2005 évben e programokban közel 50 ezren vettek részt, és közülük közel 30 ezren sikeresen elhelyezkedtek. Érdekes, hogy Ausztriában az ösztönzésnek nem az előző módját választották. Szomszédunknál az idős foglalkoztatott kap támogatást az államtól akkor, ha a korábbinál rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. Ez azt jelenti, hogy ha pl. megosztják egy idős munkavállaló munkaidejét, az elfoglaltsága négy órára csökken, de a kieső négy órás munkabért a foglalkoztatási szolgálat folyósítja. Az utóbbi években egyre több olyan tanácsadót foglalkoztatnak az osztrák foglalkoztatási szolgálatnál, akik az idős munkavállalók foglalkoztatás előnyeiről igyekeznek meggyőzni a munkáltatókat. 

Dr. Rózsa József