Beszámoló a képzési komponens keretén belül szervezett litvániai tanulmányútról  

A képzési komponens belső trénerei, a munkacsoporttagok és az FMM képviseletében összesen tizennégy kolléga vett részt szakmai tanulmányúton Litvániában szeptember végén, illetve október elején.

A balti állam - Magyarországhoz hasonlóan - 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A munkaügyi szervezet, és ezen belül annak fejlesztésén dolgozó képzési komponens számára rendkívül érdekesnek bizonyult a litván példa. Egy tapasztalatokkal teli út áll mögöttünk, mely során lehetőségünk volt megismerni egy dinamikusan fejlődő gazdaságot. Első hivatalos magyar delegációként képviselhettük a munkaügyi szervezetet. Utunk során találkoztunk Juhász Sándor nagykövet úrral is, aki a balti államokban képviseli Magyarországot. A nagykövet úr érdekfeszítő tájékoztatót tartott a litván–magyar diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, valamint a litván gazdasági helyzetről.

Juhász Sándor nagykövet úr és a csoport

a Magyar Köztársaság Nagykövetségén

Az útról dr. Soós Adrianna főigazgató-helyettes asszony készített beszámolót. Az alábbiakban ebből készítettünk összefoglalót. 

A közel 3, 5 millió lakosú, mintegy 65 ezer m2 területű Litvániában a 2. 483 ezer munkaképes korú lakosság 4, 4%-a volt munkanélküli a 2005. első félévi adatok alapján. Éves szinten 2004-ben 204. 300 fő volt a munkanélküliek száma, akiknek csaknem fele a szolgáltatási szektorból, egynegyede az iparból került ki, 13%-ának pedig semmilyen állása nem volt. A foglalkoztatottak ágazati megoszlásában a szolgáltatási szektor 56%-ot, az ipar és szolgáltatás 28,2%-ot, a mezőgazdaság az EU átlag háromszorosának megfelelő 15,8%-ot képvisel.

Litvániában 46 munkaügyi kirendeltség működik a Foglalkoztatási Hivatal irányításával. A kirendeltségeken összesen 1465 fő dolgozik. Az alkalmazottaknak csak kisebb része köztisztviselő, többnyire a vezetői állásokban, a munkaerőpiacnak nem kitett munkahelyekkel. A többiek szintén határozatlan időre vannak foglalkoztatva, de foglalkoztatásuk rugalmasabb, mint a köztisztviselőké. Általános standardok alapján dolgoznak, egy közvetítőre 300-400, egy tanácsadóra 200-250 fő jut.

A munkaügyi szervezet egységes felépítésű és szakmai irányítású. Ugyanazokat az eszközöket használják minden kirendeltségen. Áttekinthető és kiszámítható a rendszer, amelynek középpontjában az elhelyezkedés áll. Aki nem működik együtt, kizárják az ellátásból.

A munkaügyi szervezet tevékenységét igen jól kialakított informatikai rendszer támogatja, amelynek részeként az üres álláshelyekre egy országos adatbank működik, s az álláskeresők ebből közvetlenül is válogathatnak. A cél az elhelyezkedés segítése, és nem feltétlenül az, hogy a közvetítő helyezze el a munkát keresőt. A közvetítés nemcsak a munkanélküliekre, hanem a munkába állókra is kiterjed.

Középtávú üzleti stratégiai terv

Foglalkoztatási Hivatal a 2003-2005. közötti időszakra stratégiai üzleti tervet készített, amelyben a litván ÁFSZ küldetését abban határozta meg, hogy: 

• segítse az álláshoz jutást,
• növelje az állást keresők képességét a versenyben való helytállásban,
• fejlessze a gazdaságot a gyors gazdasági átállásokhoz igazodva a megfelelő munkaerő biztosításával.

A 2003-2005 időszak főbb céljai: 

1. Növelni kell a leghátrányosabb helyzetűek foglalkoztathatóságát.
2. Csökkenteni kell a munkanélküliségben meglevő jelentős területi különbségeket.
3. Modernizálni kell a munkaügyi szervezeteket.
4. Fel kell készülni az EU tagságra, a munkaerő szabad áramlásra.
5. Növelni kell a munkaerő kompetenciáját a gazdasági elősegítés érdekében.
6. Fejleszteni kell a szolgáltatásokat.

Szlogenjük: Biztosítani kell az ügyfelek jogát segítségre, az ügyfelek szempontjából legmegfelelőbb időben és ingyenesen.

Az üzleti terv évekre bontva is meghatározza az elérendő célokat, az előző 6 pontban megfogalmazottak szerint. A kitűzött feladatokat számszerűen is rögzíti, pl. 80-ról 85%-ra kell növelni a munkáltatók által igényelt álláshelyek bejelentését, bővíteni kell a munkáltatóval kötött megállapodások számát a szolgáltató szektorban 10%-ról-15%-ra.

Az üzleti terv SWOT analízist is tartalmaz. Számba veszi az erősségeket, gyengeségeket és a veszélyeket. Az üzleti terv az átfogó célok mellett a kirendeltségekre lebontva is tartalmazza az elérendő célokat, de tartalmazza a megváltozott makrogazdasági helyzetben is a jelenlegi mutatókat. A stratégiai-üzleti terv jó és követendő mintáját tartalmazza a hosszabb távú gondolkodásnak, a legfontosabb célok hosszabb távú megfogalmazásának.

Az Új Szolgáltatási Modell bevezetését támogató Képzési komponens tagjai hasznos információkkal lettek gazdagabbak. Bízom benne, hogy a megszerzett új ismereteken túlmenően a kétoldalú kapcsolatok építésében is fontos mérföldkő volt ez a tanulmányút.

Dr. Barta Zsuzsanna

képzési komponensvezető

 ***

Finnországi tanulmányút

A HEFOP 1. 2 intézkedés 1. 2. 3 projektje az ÁFSZ hosszú távú fejlesztési stratégiájának kidolgozására irányul. Ennek része a reformértékű szervezet-átalakítást végrehajtott országok tapasztalatainak feldolgozása. A magyar csoport októberben Finnországot kereste fel.

Az észak-európai állam 2002-ben duális stratégiát követett, aminek egyik végén a könnyen elhelyezkedő munkanélküliek álltak (a regisztrált munkanélküliek 65%-a), a másik végén pedig a nehezen munkába állítható személyek. Abból indultak ki, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő állástalanoknak önkiszolgálásra alkalmas szolgáltatásokra van szükségük, a munkaerőpiactól (foglalkoztathatóság szempontjából) távol lévőknek pedig több szakma (munkaerő-piaci, szociális, egészségügyi, társadalombiztosítási, stb.) együttműködésével nyújtható szolgáltatásokra. A kettő között vannak a kevésbé problémás ügyfelek, akik a foglalkoztatási hivatalok személyes szolgáltatásait igénylik elhelyezkedésük elősegítéséhez.

Közben két fontos projektet valósítottak meg: az egyik az ügyfélpanelek, állásklubok, önkiszolgáló rendszerek, e-szolgáltatások, képesség-vizsgálat, call-centerek, recepciós pultok létrehozása, a másik pedig egy speciális képzési program kialakítása. Ez utóbbi hármas célt szolgált: 1. az ügyfélszolgálati módszerek fejlesztését az ÁFSZ-nél, 2. a regionális és helyi munkaerőpiacok megismerésének támogatását és 3. a szervezetfejlesztési kapacitások javítását az ÁFSZ-nél. 2010-ig kívánják kialakítani az Elektronikus Munkaerő-piaci Szolgálatot. Ennek során a  Net-es szolgáltatásokat oly módon kívánják fejleszteni, hogy azok alkalmassá váljanak a sokoldalú, és a teljes munkaerőpiacot lefedő szolgáltatások nyújtására.

A strukturális munkanélküliség elleni küzdelem fő eszköze volt az integrált szolgáltató központok felállítása. A 2002-2003-ban lezajlott kísérleti szakaszban 25-öt akartak felállítani az ország nagyobb városaiban. A cél az volt, hogy „egyablakos rendszerben” tudják kiszolgálni a nehezen elhelyezhető ügyfeleket. A központokban az ÁFSZ szolgáltatásai mellett az önkormányzatok egészségügyi és szociális szolgáltatásaihoz, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatásokhoz is hozzájutnak az ügyfelek. Az időközben felmerült problémák kezelésére folytatták a szervezeti reformot. A 2004-2006. közötti átszervezés célja a nehezen elhelyezhető emberek számára nyújtott foglalkoztatási szolgáltatások hatékonyságának növelése. A foglalkoztatási hivatalokban erősödik a piacorientált munka, ami a foglalkoztatható állapotban lévő munkanélküliek nyílt munkaerő-piacra való kiközvetítésére fókuszál, méghozzá támogatás nélkül. Ennek a tevékenységnek a bázisai az álláskereső központok. Ezek biztosítják a vállalatok szakképzett munkaerő-szükségletét, továbbá azt, hogy az álláskeresők gyorsan és eredményesen el tudjanak helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A nehezen elhelyezhető ügyfelek számára ugyanakkor 40 új munkaerő-szolgáltató központot hoznak létre.

A tartós munkanélküliek számának növekedését próbálják megakadályozni a foglalkoztatási hivatalok alapszolgáltatásainak fejlesztésével. Ezek közé tartozik az álláskeresési terv, az álláskeresési interjú, a tervek tartalmi értékelése, bevezetésének monitorozása, a szaktudás feltérképezése, stb.

A foglalkoztatási hivatal meglátogatása Turkuban

Finnország negyedik legnagyobb városában 174 ezren laknak, ebből 10 ezren munkanélküliek. A hivatalban szakmák szerint regisztrálják az állástalanokat. Azonnal értékelik az ügyfelek helyzetét, és két csoportba sorolja őket: az azonnal foglalkoztathatók közé, vagy oda, ahol különböző szolgáltatást kell nyújtani ahhoz, hogy álláshoz jussanak. Az álláskereső munkanélküliektől eltérő szolgáltatások várják a munkaviszonyban állókat és az egyetemi tanulmányai alatt dolgozni kívánó fiatalokat. A regisztráció történhet az Interneten, vagy személyesen.

***

Németországi tanulmányút

Az 1. 2. 2. „Kompetencia alapú foglalkozási kódrendszer kidolgozása a bejelentett munkaerőigényeknél és az állást kereső személyeknél” elnevezésű projekthez kapcsolódóan.

A Bundesagentur für Arbeit (BA) nürnbergi központjába tett 2005. szeptemberi út elsődleges célja az ezredforduló időszakában kifejlesztett és idén továbbfejlesztett foglalkozási-, szakképzés rendszer, a Beruf-eNet (BN) tanulmányozása és az új német munkaügyi politika céljainak megvalósítása során elkészített Virtuális Munkaerőpiac működésének tanulmányozása volt.

Az új rendszer integrálta a korábbi hagyományos állás-, és képzési börzéket, a virtuális foglalkozási, képzési adatbázist (Beruf-eNet), valamint az újonnan kifejlesztett virtuális munkaerőpiacot (VAM~ Virtual Arbeitsmarkt; VLM~ Virtual Labour Market; VMP~Virtuális Munkaerőpiac). A 2005-ben debütáló rendszer olyan komoly visszhangot váltott ki a munkaerő-közvetítéssel, kölcsönzéssel foglalkozó német cégek körében, és ennek  híre Magyarországra is eljutott. A korábbi Beruf-eNet továbbfejlesztése révén az egyik olyan real time és on-line állás-, és képzésközvetítő rendszer jött létre, amely a szakmákhoz, foglalkozásokhoz tartozó szakmai képességek, tevékenységek (hard skills) szinten képes a munkaerő-közvetítésre. A szakmai készség, tevékenység lista mellett átgondolt kulcsképesség (soft skill) lista segíti a munkaadók képzők és munkavállalók/ hallgatók egymásra találását. Az új rendszer - mivel teljes egészében internetre épül - gyakorlatilag 7x24 órás elérhetőséget és szolgáltatást biztosít a partnerek számára.

A tanulmányút célja a magyar ÁFSZ fejlesztési programjához kapcsolódóan az új, szakmai készségek és tevékenységek szintjén is párosítani képes, munkaerő-közvetítő rendszer tanulmányozása volt.

A nürnbergi munkaügyi ügynökségen a BERUF-eNet gyakorlati alkalmazását mutatták be.

Az ügynökséghez 4 kirendeltség tartozik, 830 munkahelyen megközelítőleg 1000 fő dolgozik (részmunkaidőben is foglalkoztatnak munkatársakat). 4 szervezeti egységet hoztak létre házon belül. Az ügyfeleket irányítószám alapján sorolják ezekbe a főosztályokba.

Fő feladataik:

1. járadékok, ellátások megállapítása és kifizetése
2. munkaközvetítés
3. munkatanácsadás

Napi munkájuk során a BERUF-eNet elnevezésű programot (adatbankot) használják. A rendszer kb. 13 éves, és ma már nemcsak a foglalkozási információk találhatóak meg benne, hanem kapcsolt programokkal széleskörű tájékoztatásra, tájékozódásra, ügyintézésre is alkalmas. Jelenleg 2 verziója működik, az újat idén augusztusban helyezték üzembe. Folyamatosan bővítik, aktualizálják a programot, nem céljuk elavult foglalkozásokhoz elavult kompetenciákat hozzárendelni. A BERUF-eNet kb. 6300 foglalkozást tartalmaz.

Ha a program segítségével szeretnénk megtalálni egy foglalkozást, 2 fontos szempontot kell figyelembe venni:

1. Mi érdekli az álláskeresőt?
2. Mit tud, milyen tulajdonságokkal rendelkezik?

Ezekre a kérdésekre a választ egy érdeklődési teszt kitöltésével kaphatják meg. A teszt a szakképzettséggel kapcsolatos érdeklődési irányra helyezi a hangsúlyt. A program munkakörökre is tud keresni. A BERUF-eNet azért is központi adatbank, mert más adatbankokkal is kapcsolatban áll. Ilyen egyebek között a németországi társadalombiztosítás is. 

A gyakorlati működés során nagyon összerendezett, átgondolt, harmóniát sugalló program a BERUF-eNet. A program kezelése, használata egyszerű, és széleskörű információt nyújt. Nagyon tetszett a felépítése, mérhetetlen nagy segítséget nyújt mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára, mert a kompetencia alapú munkaközvetítésre épül, szemben az eddigi szakmák ill. foglalkozások alapján történő munkaközvetítéssel. Az Európai Uniós munkaügyi szervezetek egyik fő célkitűzését preferálja, mert sokkal inkább az egyének tulajdonságait, eddig megszerzett tapasztalatait helyezi előtérbe, és felismerte, hogy a régi technológiák már nem teljesen megfelelőek a piaci változások követésére.

A német virtuális munkaerőpiac bemutatása

A lényeg, hogy a központi adatbank közvetlen kapcsolatban van a munkaadókkal, munkakeresőkkel, civil szférával. A kapcsolatot egy VerBIS-program teszi lehetővé. A VerBIS-program egy belső közvetítési, tanácsadási és információs rendszer.

A virtuális munkaerő-piac részei:

• service-portál: a munkaügyi szervezet központi portálja,
• Job-Roboter: külső portálokon lévő ajánlatokat „válogatja” le,
• Job-Börze: az előző kettőből tevődik össze, összeveti a service-portált és a Job-Robotert,
• legnagyobb része a VerBIS program. Csak belső használatú program. Kizárólag a munkaügyi szervezet munkatársainak áll a rendelkezésére, a virtuális munkaerő-piacnak 75%-át teszi ki.

A Job-Börze nagyon keresett program. Naponta átlagosan 500 ezren keresik fel. Rendkívül nagy az információ mennyisége (kinyomtatva kb. 68 millió oldal). Megbízható, rendszeres 100%-os biztonsággal működik. Gyakorlatilag nincs kieső idő. Az ügyfelek szeretik használni és nagyon kevés panasszal élnek a programmal kapcsolatban.  A honlapra  bárki (ügyfél) rögzítheti az adatait és a munkáltatók is maguk viszik fel a munkaerő-igényüket. Így akár közvetlenül is találkozhat az ügyfél a munkaadóval.

Összefoglaló

A tanulmányúton szerzett tapasztalatok alapján a német kompetencia alapú közvetítő rendszer - kombinálva a hagyományos FIT (BIZ) virtuális változatával és összeépítve a virtuális munkaerőpiaccal - olyan működő rendszernek tűnt a szakmai csoportunk számára, amely átvehető és a magyar viszonyoknak megfelelően fejleszthető; kész, referenciákkal rendelkező rendszer képét mutatta.

A szakmai tevékenységek- készségek alapján történő közvetítés/ képzéskeresés azonban a szakmák, foglalkozások szintjére hivatkozva végzi el a párosítást. A szakmán, foglalkozáson, szakképesítésen belüli tevékenységek súlyozására, elhagyására vagy kiválasztására a szakma, mint elemi egység kiválasztása után van mód. Az elektronikus rendszer azonban ezzel együtt is modernebb képet nyújt, mint az Európában elsőként kialakított, francia ROME (ANPE).

Magyarországon a HEF OP keretében zajló, de más tárca irányítása alatt álló, 3. 2 intézkedés 1. komponense, az új szakmaszerkezet kialakításáról központi programja a számottevő kapcsolódási pont.  A köznyelven „kompetencia alapú OKJ-nak” nevezett NSZI felügyelte fejlesztés eredményeként 2006. tavaszára kialakulhat az új 480 tagú OKJ tervezete. Az itt keletkező szakmákhoz kötődő szakmai tevékenység- és kompetencialisták lehetnek a részbeni alapjai egy kompetencia alapú (a némethez hasonló) képzés-/állásközvetítő rendszernek.