A távmunka időszerű kérdéseiről rendeztek országos konferenciát Budapesten 2007. december 6-án. Az érdeklődőkön kívül Kiss Péter a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter, dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter, Simon Gábor az Országos Távmunka Tanács elnöke, a MEH, az SZMM és az FSZH vezető munkatársai, valamint az érintett multinacionális vállalatok vezérigazgatói is részt vettek a tanácskozáson. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat távmunkát érintő feladatairól Pirisi Károly főigazgató tartott előadást.

Óriási a lemaradás

Míg a távmunkával teljesített munkaórák aránya az összes teljesített órához képest az USA-ban 24%, Hollandiában 25%, az Európai Unió országainak átlagában 15%, addig hazánkban csupán 4%. Ennek a lemaradásnak számos oka van, a távmunka további elterjesztéséhez az államnak nemcsak monitorozó, hanem kezdeményező szerepet is szükséges vállalnia, vélik a szakemberek. A távmunka kiterjesztése egyrészt javítja a cégek versenyképességét, másfelől segítséget nyújt a munkaerőpiac hátrányos helyzetű szereplőinek foglalkoztatásához. Ezekben az években a legfontosabb a közvetítő szerep, hogy összehozzuk a partnereket. Munkavállalói oldalon nagy az érdeklődés, de a versenyszféra ezt a lehetőséget még csak részben ismerte fel.

Paradigmaváltás a szolgálatban

Az ÁFSZ már korábban kialakított stratégiájának lényege segíteni a foglalkoztatási szint emelését, és a munkanélküliségi ráta mérséklődését. Céljaink és a megvalósítást szolgáló módszerek majdnem teljesen azonosak az EU gyakorlatával. Ezen belül azonban van olyan ország, például Németország, amelyik messze az EU átlag előtt halad. Németországban például már közel öt éve interneten is igényelhető munkanélküli-segély vagy álláskeresési járadék. Ugyancsak itt, jóval elterjedtebb és hatékonyabb az önkiszolgálás, kevesebb a papírmunka. Ezek a módszerek segítik igazán a kirendeltségeken a létszámgondok megoldását. A paradigmaváltás elsősorban azt jelenti, hogy bővül a szolgálat ügyfélköre, bővülnek a feladataink. Ismeretes, hogy az ügyfélkörbe fokozatosan szeretnénk bevonni a közel félmilliós, rendszeres szociális segélyben részesülőket, a komplex rehabilitációra szorulókat. Az ügyfélkör bővítése a munkáltatók vonatkozásában is jelentkezik. Az a tervünk például, hogy a kis-, és középvállalkozói szektorban az ÁFSZ megbízna egy külső szolgáltatót, amely segítené a cégnél felmerülő munkaügyi problémák megoldását, például egy leépítés megszervezését. Ez ingyenes vagy majdnem ingyenes szolgáltatás lenne, cserébe viszont elvárjuk, hogy a kis-, és középvállalkozók avassanak be bennünket a létszámmozgásaikat érintő terveikbe. Minden térségben dolgozik majd egy-egy távmunkareferens, a jövőben felmérjük a létesülő távmunkahelyek számát, és erről központi nyilvántartást vezetünk.

A TÁMOP program keretén belül a gyesről visszatérők elhelyezését segítő program, a komplex rehabilitációs program közvetve segíteni fogja a távmunka elterjedését is, de lesznek direkt a távmunkát népszerűsítő programjaink is. Ezeket az FSZH Programirodája kezeli majd. Úgy gondoljuk, hogy 2007–2013. között kb. tizenöt milliárd forintos támogatással legalább további nyolcezer fő dolgozhat majd távmunkában. Ez a feladat azért is bonyolult, mert a felmérések szerint az EU népességének egyharmada elektronikus analfabéta, hazánkban ez az arány jóval magasabb. Elhangzott a konferencián, hogy ma már nem a hardver állomány jelenti a fő problémát, hanem az elavult szervezet-szociológiai szemlélet.

Kérdések és válaszok

Kérdés: A munkáltató a távmunka keretében távol van a munkavállalótól. Nem járul-e mindez hozzá a feketemunka terjedéséhez?

Válasz: Nem, mert a távmunka szervezésének fontos eleme az ellenőrzés, és az a követelmény, hogy a távmunkát végző állampolgár bejelentett adófizető legyen.

Kérdés: Végezhető-e távmunka nem munkaviszonyban, hanem számlaadással, vállalkozóként?

Válasz: Végezhető, vállalkozói igazolvány mellett.

Kérdés: Gondolkodnak-e az FSZH-ban vagy a minisztériumban olyan közvetítő ügynökségek létrehozásáról, amelyek részben állami támogatással működnek, és amelyek összehozzák a partnereket?

Válasz: Ez így eddig nem merült fel, a szervezőmunka az FSZH és a régiós felelősök dolga, de később a munkát átvállalhatják civil szervezetek.

Kérdés: Létrehozhat-e az állam távmunkahelyeket?

Válasz: Nem hozhat létre, a munkahelyeket a versenyszféra teremti.

Akiket a részletek érdekelnek, a konferencián elhangzottak letölthetők a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ honlapjáról.

(Tudósítónktól)