A nyugdíjba „menekülés” tendenciájának mérséklésére törekszik a jövőben

a munkaügyi tárca

Az inaktivitásba menekült tömegek és az úgynevezett „bújkáló” társadalmi réteg láthatóvá tétele egyik kiemelkedő feladata lenne az elkövetkezendő évek foglalkoztatáspolitikájának, hangzott el a Munkaügyi Tanácsok Országos Konferenciájának nyitóelőadásán Balatonfüreden. A 2007. januártól regionálissá alakult testületek munkaadói, munkavállalói és önkormányzati oldala is képviseltette magát az immár 15 éve hagyományos 2007. november 13. és 14. között megrendezett tanácskozáson, ahol az aktuális foglalkoztatáspolitikai helyzetképen és a szociális párbeszédben jelentkező problémákon kívül a várható gazdasági tendenciákról és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új feladatairól is szó esett.

A népességfogyás, az elöregedés és emiatt a friss munkaerő-utánpótlás elvékonyodó rétegének veszélyére hívta fel a figyelmet előadása nyitó gondolatában Tóth László. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója arról a tendenciáról is beszélt, hogy napjainkban a fiatalok egyre később jutnak be a munkaerőpiacra. Átlagosan 12–14 évet töltenek oktatási intézményekben, így sokan jellemzően 30 éves koruk körül helyezkednek el, emiatt lerövidül az aktív munkavállalás ideje. Tóth László úgy vélte: szintén a figyelem középpontjába kellene kerülnie annak 1993. óta megfigyelhető folyamatnak, amelynek következtében tömegek – a jelenlegi felmérések szerint mintegy 2,5 millióan – menekültek korengedményes- vagy rokkantnyugdíjba a munkaerőpiacon meglévő bizonytalanság miatt. Ezzel az aránnyal sereghajtónak bizonyul Magyarország a kelet-közép-európai országok között, ahol bár a hazánkénál magasabb a munkanélküliségi arány, mégis kedvezőbbnek tekinthető a kép, hiszen ezek az állástalanok a munkaerő-piaci szakemberek látókörében maradtak.

Az inaktív réteg foglalkoztatásba történő bevonását kiemelkedő feladatának tartja a szaktárca, erősítette meg Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, aki a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseiről szólva elmondta: ma a nyugdíjasok 94%-ka nem a törvényes időpontban megy nyugdíjba. Az adatok szerint mintegy 460 ezer ember munkaképes korban van, de rokkantnyugdíjas. Már ennek az inaktív rétegnek az aktivizálásával is komoly előrelépés valósulhatna meg a foglalkoztatásbővítésben. A foglalkoztatáspolitika átfogó céljai közt egyebek között a képzési szerkezet szakmai és területi átalakítása is szerepel, ismertette az államtitkár. Ennek fő iránya, hogy ott képezzék a szakembereket, ahol szükség van rájuk, és olyan szakembereket, akikre a munkaerőpiacnak valóban szüksége van. A célcsoportok tekintetében a romák és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának előtérbe helyezését hangsúlyozta Csizmár Gábor, hiszen az ebbe a két csoportba tartozók száma mintegy 900 ezerre tehető. Kiemelte ugyanakkor a szakképzetlenek mintegy kétmilliós, valamint a hátrányos helyzetű térségekben lakók mintegy egymilliós tömegét is. A foglalkoztatásbővítés lehetőségei közül a kis- és középvállalkozások foglalkoztatási kapacitásának bővítését, a közszférában az atipikus foglalkoztatási formák minél szélesebb körű alkalmazását említette meg, de ezeken kívül szó esett a közmunkaprogramok népszerűsítéséről is. A jelenlegi előrejelzések szerint a versenyszférában a többi között a gyógyszeriparban, a gépgyártásban, a biotechnológiában, az idegenforgalomban az üzleti és személyi szolgáltató központok területén vártható létszámbővítés.

A tervezett foglalkoztatásbővítő intézkedések közül az önálló álláskeresés ösztönzését, a hátrányos helyzetű munkavállalók és a rokkantnyugdíjasok foglalkoztatásba történő bevonását, valamint a szakképzés és a felnőttképzés összehangolását emelte ki az államtitkár. Csizmár Gábor elmondta: ezen a területen komoly szerep jut a jövőben a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságoknak, hiszen a képzésekhez nyújtandó támogatásokról ez a testület is dönt majd.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új feladatai közül a többi között az integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer kialakítását emelte ki Pirisi Károly. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója elmondta: az egyesített hálózat kialakításának célja, hogy az ügyfelekkel foglalkozó szakemberek tisztában legyenek azzal, hogy a szociális ellátórendszer egy-egy elemében milyen eredményességű ellátásban részesült az ügyfél, és ennek az információnak a birtokában el tudják dönteni, hogy mely területen tud a jövőben sikeresen elhelyezkedni. A tervek szerint a jövő év közepére megfelelő információkkal rendelkezik majd a hivatal a szociális ellátórendszerben használatos eljárásrendekkel kapcsolatban. Ezt követően szakmai felülvizsgálat előzi meg a fizikai összevonást, így várhatóan 2-3 éven belül megvalósulhat a valódi integráció is. 2008. január elejétől indul ugyanakkor a rehabilitációs járadékban részesülők foglalkoztatásba történő bevonása. A tervek szerint az érintettek egy komplex rehabilitációs és munkaügyi felülvizsgálatot követően egy hónapon belül álláskeresési megállapodást kötnek az illetékes munkaügyi központokkal, majd a tervek szerint 3 éven belül álláshoz jutnak majd. A komplex rehabilitációs rendszer fokozatosan valósul meg, az első évben (2008.) háromezer, a következő évben (2009.) tízezer ügyféllel számol a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. A főigazgató kiemelte: a szervezet arra törekszik, hogy ügyfelei is elfogadják, hogy az új rendszer nem ellenük, hanem értük fog működni. Pirisi Károly hozzátette: az új rehabilitációs tevékenység alapos felkészültséget igényel, így igénybe veszik majd a témában járatos civil szervezetek segítségét is, ezzel együtt az utóbbi évek egyik legfontosabb és legnehezebb feladatát valósítja meg a hivatal.

Az uniós támogató programokról széles körű tájékoztatást hallhattak a konferencia résztvevői. Szó esett a TÁMOP 2.1.1 program keretében hamarosan újrainduló „Lépj egyet előre! II.” programról is, amelynek keretében több, mint tíz milliárd forintból valósulhat meg újabb alulképzett állástalanok szakképzése. A program első részében négy milliárd forint felhasználásával, mintegy tizenhat ezer ügyfél kapott szakképesítést, többségük munkához is jutott. Kiemelkedő segítséget biztosít az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaadó ügyfeleinek a TÁMOP 1.3.1 program keretében nyújtandó munkajogi és személyügyi tanácsadói hálózat működtetése. A tervek szerint a kis- és középvállalkozások munkáját egy országos lefedettséggel működő ügynökség segítené, amely ugyanakkor munkaerő-piaci információkkal szolgálna a helyi munkaügyi kirendeltségek számára, hogy azok felkészültek legyenek a várható létszámbővítésekkel és elbocsátásokkal kapcsolatban.

A regionális munkaügyi tanácsok szerepéről, feladatairól hosszas vita folyt a konferencia első napjának délutánján. Főként azok a tagok láttak problémát a régiós átalakításban, akik korábban is tagjai voltak az időközben megszűnt megyei munkaügyi tanácsoknak. Az új tagok leginkább a jövő feladataival foglalkoztak és egy sor javaslat is felmerült. Elhangzott az is, hogy az önkormányzati oldal a munkaadói oldal része legyen, illetve, hogy az iskolákban oktatni kellene a munka világával kapcsolatos legfontosabb ismereteket. A résztvevők úgy látták, ezekre a javaslatokra a jövőben még érdemes lesz visszatérni.

Összeállította: Varga Beáta (FSZH)